Alapvető Egyesület

JÓGA - Alapismeret

Gyere, jógázz velünk!

Képzeljük magunkat Indiába a Himalája lábához, ahol a türkiz-zölden csillogó Gangesz utat tör magának, hogy átszelje az egész országot.

A szent hegy és folyó találkozásánál találjuk Risikést, a bölcsek városát, mely egyben a jóga fővárosa is.

 

 

 

 

 

 

Itt élt egy XX. századi nagy jógi is Szvámi Sivánanda. Mindig békés, mosolygós arca és szeretetteljes odafigyelése sokakat inspirált. Fürkésző tekintete mindig azt leste hogyan tehetne boldoggá másokat. Ha megkérdezték tőle hogyan csinálja mindezt, csak annyit válaszolt „Gyere, élj velem". Aki eltöltött vele csak egy kis időt is, annak élete jobbra fordult, olyan mértékben amilyen mértékben magáévá tudta tenni tanításait, melyek a jógáról szóltak.

 

Sport vagy életmód?

Itt nyugaton, ha a jóga szót halljuk, elsőre egy furcsa testhelyzetben lévő ember jelenik meg képzeletünkben, amihez meditáció, béke, egészség és ehhez hasonló szavak társulnak.
A „jóga" szó azt jelenti „egyesülni", egy olyan gyakorlati tudomány összefoglaló neve, mely elvezet minket az állandó békéhez, szeretethez, boldogsághoz. Míg nyugaton jógázás alatt egyfajta sportot értünk, addig valójában a mozgás az egész torta csak egy kis szeletkéje.

A legtöbben azért választják a jógát, hogy testüket fitten és rugalmasan tartsák. Vannak, akik speciális panaszaikra keresik a megoldást, mint például idegesség, fej/hátfájás. Végül vannak, akik egyszerűen úgy érzik, hogy nem kapják meg az élettől mindazt, amit megkaphatnának. Legyen az ok bármi, a jóga mindegyik esetben segítséget nyújt: megadja a jógázónak azt, amit az vár. Sőt, még annál többet is.

 

A jóga öt alapelve

Hallgassuk meg miként szól erről Szvámi Visnu-dévánanda , korunk egyik jógija:

„Közelről megfigyelve Földünk modern lakóinak életstílusát, a jóga ősi bölcsességeit öt alapelv köré csoportosítottam, melyeket mindenki könnyedén beépíthet napi tevékenységei közé.

Az emberi testet egy autóhoz hasonlíthatjuk. Minden autónak öt dologra van szüksége ahhoz, hogy jól menjen: olajozásra, hűtésre, elektromos áramra, üzemanyagra és egy nyugodt, tisztafejű vezetőre a kormánykerék mögött.
A jógában az ászanák, vagy pózok megolajozzák a testet. Általuk az izmok és ízületek rugalmassá válnak, a belső szervek működése javul és a vérkeringés is megélénkül anélkül, hogy bármikor fáradtságot éreznénk.
A testet a relaxáció hűti le, míg a pránájáma, vagy más néven jógalégzés biztosítja a pránát, vagyis az elektromos áramot.
Az üzemanyagot a megevett étel, a megivott folyadék és a beszívott levegő szolgáltatja.
Végül itt van a meditáció, amely lecsillapítja és megtisztítja az elmét, testünk vezetőjét. Meditációval képes lesz az ember először uralkodni, majd teljes egészében felülkerekedni a testén - azaz a fizikai járművén.

Bárki jógázhat, nem számít, mennyi idős, milyen vallású, milyenek az anyagi és egyéb körülményei. Fiatal vagy öreg, beteg vagy egészséges - mindenkinek hasznára válhat ez az évezredes tudomány. Végtére is lélegezni mindnyájunknak kell, bármilyen életút van kijelölve számukra. És egyikünk sem úszhatja meg ízületi gyulladás nélkül, ha helytelenül táplálkozik.

Megtanulhatunk meditálni egy virágon, a Dávid-csillagon, a Kereszten, vagy akár Rámán vagy Krisnán. A koncentráció tárgya lehet különböző, de a technikája mindig ugyanaz marad.

Az első jógik két alapvető kérdésre keresték a választ:

"Hogyan szabadulhatok meg a fájdalomtól?" és "Hogyan győzhetem le a halált?".

Fölfedezték, hogy az ászanákkal az ember úrrá lehet a fizikai fájdalmon, a pránájámával a lelki gyötrelmeken, a meditációval pedig felismerheti, hogy ki is ő valójában. A nevek és formák alkotta hamis identitás kötelékéből kiszabadulva felülemelkedhet a testén és megtalálhatja a valódi, halhatatlan Én-t. Láthatjuk tehát, hogy a jóga a test edzésével kezdődik, és annak legyőzésével végződik.

A jóga nem elméleti, hanem gyakorlati tudomány. Ha valaki még soha életében nem kóstolta a mézet, hiába próbálják győzködni mások, hogy az milyen édes, milyen jó, addig nem fogja megérteni, amíg ő maga is ki nem próbálja.

Kezdje el a jógázást és meglátja, mennyi csodálatos élményt nyújt majd."

 

Tradíció vagy divat?

A hagyomány szerint a jóga egyidős az emberiség történetével s, hogy a tanítások fennmaradjanak, minden korban mester-tanítvány láncolatán keresztül terjedtek, és terjednek a mai napig is. Ez a fajta tudás – szvámi Sivánandát idézve – elvezet minket „a legmagasabb rendű boldogsághoz".

Ha szeretnénk belekóstolni ebbe az életmódba, akkor azt érdemes egy tradicionális iskolánál kipróbálni.

 

Jóga kifejezések „útvesztői"

Hallomásból a legismertebb jóga folyamat nyugaton a hatha- vagy más néven kundalíni-jóga. Ezekről később írok részletesebben. Elöljáróban azt szeretném tisztázni, hogy ezek nem tradíciók nevei, hanem jóga folyamatok elnevezései.

Minden jóga folyamat célja az Önmegvalósítás, de ezeket úgy kell elképzelni, mint egy torta szeleteit. Egy tradicionális iskola mindezekkel megismerteti tanítványát.

Négy fő ösvényt ismerünk, melyek a jóga filozófiai hátterét biztosító szentirat, a Bhagavad Gítá szerint a következők:

karma-jóga – az elvárások nélküli, önzetlen cselekedetek jógája, mely sok negatív tulajdonság lebontásában segít pl. önzőség, irigység, mohóság. Amíg ezek jelen vannak az ember életében, addig a békétlenség, aggodalmak és félelem az úr. A karma-jóga megtisztítja a jógi szívét.

dnyána-jóga – a lelki tudás jógája, ezt a jóga folyamatot gyakorló jógi a szentiratokat tanulmányozza és azokon meditál.

rádzsa-jóga – az elme és érzékek feletti kontroll jógája. Ennek egy részét a hatha- vagy más néven kundalíni-jóga képezi, a meditációs technikák összefoglaló neve pedig a krija- jóga.

bhakti-jóga – Isten odaadó szolgálata, lényegében minden vallás a bhakti jógát tanítja, de a jóga nem vallás, a jógát minden vallás követője gyakorolhatja.

Szvámi Sivánanda azt javasolja, hogy mindenki válassza ki azt az ösvényt, amelyik legközelebb áll hozzá, de mellette vigye a többit is.

Visszatérve a hatha-, és kundalini-jóga kifejezésekre: ezek egymás szinonimái és a rádzsa-jóga részét képezik, melynek a célja hogy testünket és elménket felkészítse a meditációra. Ennek eszközei pl. az ászanák (testhelyzetek) és a pránájámák (légzőgyakorlatok).

Így ír erről a Hatha Jóga Pradípiká írásmű:

„Ha nem megy a meditáció, kezd el a hatha-jógát, természetes módon fog elvezetni a meditációhoz."

Előfordulhat, hogy most így első olvasatra az egész „kínaiul" hangzik és bonyolultnak látszik, de az a szép a folyamatban, hogy mindezt gyakorlás és tapasztalat segítségével, lépésről lépésre szívja magába az ember, miközben egyre teljesebbnek, szabadabbnak és főleg boldognak érzi magát.

Mi, akik már megtapasztaltuk e csodálatos tudomány áldásait, csak Sivánanda mester szavait ismételhetjük: gyere, „élj velünk", azaz Gyere, jógázz velünk!

 

Néhány tradicionális iskola Budapesten és szerte az országban:

Budapest II. kerület és szerte az országban: Sivánanda Jógaközpont www.sivananda.hu

Budapest IX. kerület: Mitra Jóga-sziget: Sivánanda jóga www.jogasziget.hu
Budapest XVII. kerület: Ganésa Jóga-sziget: Sivánanda jóga www.jogasziget.hu
Budapest XVIII. kerület: Guru Jóga-sziget: Sivánanda jóga www.jogasziget.hu
Budapest XIX. kerület: Shanti Jóga-sziget: Sivánanada jóga www.jogasziget.hu

Budapest -en és Szentendrén: Szatjánanda jóga www.satyananda.hu

Budapest -en és szerte az országban: Himalája jóga www.himalaja.hu

 

Köszönet a cikkért:

Keserű Arankának (megjelent: Over magazin)

Designed by Free Joomla Templates