Alapvető Egyesület

Alapító Okirat

AZ ALAPVETŐ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

(Az időközi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt,

s 2006. október 17. napjától hatályos szöveg)

  

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehoztuk az Alapvető Egyesületet.

Az Alapvető Egyesület közgyűlése az alábbi Alapszabályt fogadta el.

 

I.

Az Egyesület adatai

  

1.  Az Egyesület neve: Alapvető Egyesület

2.  Az Egyesület székhelye: 1072 Budapest, Akácfa u. 4. sz. I. em. 3. ajtó

3.  Az Egyesület működési területe: Magyarország

 

II.

Az Egyesület célja és feladatai

 

  1. Az Egyesület célja a gyermek- és ifjúságvédelem [a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c/ pont 10 alpontja]; a gyermekek, az ifjúság és családjuk segítése az élet minden területén egyesületi tagok és nem tagok esetében egyaránt. Ennek keretében:

 a)      erkölcsi értékek közvetítése, melyek elősegítik, hogy a gyerekek és fiatalok eligazodjanak mai világunkban;

b)     segítségnyújtás – információátadással, szociológus, pszichológus, szociális munkás stb. bevonásával – az életviteli, családi, társadalmi, környezeti változásokban; kríziseikben és napi problémáikban;

c)      a testi és szellemi egészség megóvásának, a káros szenvedélyek elkerülésének elősegítése;

d)     a konfliktuskezelési formáknak, így a mediációnak, közösségi és utcai szociális munkának a szervezése, végzése és elősegítése;

e)      a sportolási lehetőségek, a játékos, egészséges életmódot népszerűsítő programok támogatása, az ifjúsági turizmus és természetjárás fejlesztésének támogatása;

f)       közös beszélgetések, szabadidős programok (kirándulások, táborozások), prevenciós programok, pszichológiai csoportfoglalkozások, sportprogramok, kézműves programok, táncfoglalkozások szervezése, készségfejlesztés és tanácsadás;

g)      gyermek- és ifjúsági értékorientált programok támogatása, szervezése mentorok együttműködésével, a játékkultúra és a kreatív játéktevékenység fejlesztése;

h)      segítségnyújtás a hátrányos helyzetben lévő, tanulási, magatartási, kapcsolatteremtési és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyerekek, fiatalok számára; 

i)        olyan nyomtatott és elektronikus médiatermékek megjelenésének, előállításának támogatása, amelyek elősegítik a gyermek és ifjúsági szervezetek híreinek belső és/vagy külső áramlását.

j)       folyamatos kapcsolat kialakítása és fenntartása más hasonló célú szervezetekkel.

 

2.   Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel, szövetséggel és magánszeméllyel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

 

3.   Az Egyesület csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve a jogszabályok keretei között gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt ezen Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

 

4. Az egyesület szervezete pártoktól független és azoknak pénzbeli vagy nem pénzbeli támogatást vagy egyéb juttatást nem nyújt; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat: nem folytat pártpolitikai tevékenységet, nem állít jelöltet az országgyűlési képviselői, a megyei és a fővárosi önkormányzati választásokon.

 

5. Az Egyesület működése nyilvános; szolgáltatásait írásbeli kérelem alapján bárki igénybe veheti.

  

III.

Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki belépési nyilatkozatban elfogadja
az Egyesület Alapszabályát, és vállalja, hogy részt vesz az Egyesület munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

2.  A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt.

3.   Az Egyesület tagjának jogai:

–  részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, a közgyűlés munkájában;

– választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

–  betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;

– a tagok egyharmada írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

 4.  A tagsági viszony megszűnik:

– a tag halálával,

– az Egyesület megszűnésével,

– a tag kilépésével,

– tagdíj nem fizetése miatt a tag törlésével.

5.   A tagdíjat az Elnökség állapítja meg.

 6. Megszűnik az egyesületi tagsága annak, aki egy éven keresztül – a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel is ellátott írásbeli felszólítás ellenére - elmaradt a tagdíj megfizetésével. Ennek tényét az elnökség állapítja meg, s törli a tagot a nyilvántartásból.

 7.  Aki írásban bejelenti kilépési szándékát, azt az elnökség törli a tagok nyilvántartásából

 

 IV.

Az Egyesület testületi szervei

  

1.  Az Egyesület testületi szervei:

a)   a közgyűlés,

b)   az elnökség,

c)   az ellenőrző bizottság.

 2.  A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja.

 3.  A közgyűlést évente egyszer össze kell hívni a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagok részére a meghívót legalább tíz nappal a közgyűlés időpontja előtt kell megküldeni. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem határozatképes.

 4. A közgyűlés összehívását írásban kérheti a tagok egyharmada a cél és az ok megjelölésével, ebben az esetben az elnök harminc napon belül köteles összehívni a közgyűlést.

 5.  A közgyűlés összehívása az elnök feladata.

 6.  A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van.
A határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlés változatlan napirend mellett a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, ha erre a tagok figyelmét már az eredeti meghívóban is felhívták.

 7.    A közgyűlés üléseit az elnök vezeti. Az elnök a közgyűlés levezetésével mást is megbízhat. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

 8.  A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 - az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének kimondása;

– az Alapszabály elfogadása és módosítása;

–  a tisztségviselők megválasztása és visszahívása;

–  az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása;

– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

A megválasztott tisztségviselő visszahívására csak indokolt közgyűlési határozattal és csak akkor kerülhet sor, ha a közgyűlés megállapítja, hogy tisztségviselő olyan magatartást tanúsított, amely veszélyezteti az egyesület céljait.

 9.  A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza a következő kivételekkel: a jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges az Alapszabály elfogadásához, módosításához, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához, továbbá az Egyesület feloszlásához vagy más egyesülettel történő egyesülés kimondásához. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 10. A közgyűlés, mint legfőbb vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök és egy elnökségi tag ír alá. A jegyzőkönyvből ki kell tűnnie a közgyűlés döntésének, a meghozatala időpontjának és a döntés hatályának, a döntést támogatók és ellenzők számarányának és nyílt szavazás esetén a személyének. A jegyzőkönyveket soros iktatókönyvben kell nyilván tartani.

A közgyűlési döntést az érintettekkel – ha az személyiségi jogot nem érint – az Egyesület internetes honlapján és e-mailben, egyébként pedig ajánlott levélben kell közölni.

 11. Az Egyesület tisztségviselőit:

a)   a három tagból álló elnökséget (elnök, alelnök és elnökségi tag), továbbá

b)   a gazdasági felelőst,

c)   a három tagból álló ellenőrző bizottság (elnök és két tag) tagjait

alakuláskor az Egyesület alapítói választják meg határozatlan időtartamra. Ha ezt követően valamely tisztség – a tagsági viszony megszűnése (III.4. pont) vagy lemondás illetve visszahívás folytán - megürül, az elnököt a közgyűlés, a többi tisztségviselőt pedig az elnök által javasolt személyek közül szintén a közgyűlés választja meg szintén határozatlan időtartamra.

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 Nem lehet az ellenőrző bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:

a) az elnökség elnöke vagy tagja,

b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 12. A tisztségviselők megválasztása nyílt jelölést követően titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki a legtöbb szavazatot kapta.

 13. A közgyűlés nyilvános. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot
a közgyűlés azon részéről kizárhatják, amelynek nyilvánossága valamely tag személyiségi jogát sérti. Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki munkanapon előre egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén betekinthet.

 14. Az elnökség két közgyűlés közötti időszakban irányítja az Egyesület működését.
Az elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.

 15. Az elnökséget az elnök írásban, a tárgysorozat közlésével hívja össze legalább öt nappal az ülés időpontját megelőzően.

 16. Az elnökség határozatképes, ha tagjai közül legalább ketten jelen vannak. Ha az elnökség minden tagja jelen van, az elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, ha viszont csak két tag van jelen, akkor érvényes döntés csak egyhangúan hozható.

 17. Az elnökség feladata és hatásköre különösen:

- tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;

- a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

- az Egyesület éves költségvetésének megvitatása és elfogadása (jóváhagyása);

- az elfogadott beszámolónak az Egyesület internetes honlapján történő közzététele a nyilvánosság számára;

- minden olyan eljárás, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a levezető elnök és egy elnökségi tag ír alá. A jegyzőkönyvből ki kell tűnnie az elnökség döntésének, a meghozatala időpontjának és a döntés hatályának, a döntést támogatók és ellenzők számarányának és nyílt szavazás esetén a személyének. A jegyzőkönyveket soros iktatókönyvben kell nyilván tartani.

Az elnökségi döntést az érintettekkel – ha az személyiségi jogot nem érint – az Egyesület internetes honlapján és e-mailben, egyébként pedig ajánlott levélben kell közölni.

 18. A három tagú ellenőrző bizottság feladata, hogy az Egyesület éves költségvetését és az éves beszámolót előzetesen ellenőrizze, melyet csak ezt követően tárgyalhat meg az elnökség.

19. Az ellenőrző bizottság tagja jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület tisztségviselőitől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja; jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles az elnökséget tájékoztatni.

20. Az ellenőrző bizottság az Egyesület költségvetésének és éves beszámolójának előzetes ellenőrzése érdekében évente egyszer, a közgyűlést legalább nyolc nappal megelőzően – egyébként pedig a szükséghez képest – ülésezik.

21. Az ellenőrző bizottságot bármely tag kérésére az elnök tizenöt napon belüli időpontra összehívja. Ha az elnök e kötelezettségének nem tenne eleget, a bizottság ülését a határidő letelte után az összehívást kezdeményező bizottsági tag hívja össze.

22. Az ellenőrző bizottság határozathozatalára az elnökségi döntésekre irányadó szabályozást (IV. 16. pont) kell alkalmazni.

 

 V.

Az Egyesület tisztségviselői

 

1.  Az Egyesület tisztségviselői:

a)   az Egyesület elnöke;

b)   az elnökhelyettes,

c)   elnökségi tag,

d)   gazdasági felelős,

c)   ellenőrző bizottság elnöke és további két tagja.

Az egyesület tisztségviselői nem állhatnak egymással rokonságban vagy a Ptk. szerinti hozzátartozói kapcsolatban.

 2.  Az Egyesület elnökét határozatlan időtartamra a közgyűlés választja, aki tevékenységével a közgyűlésnek felelős.

 3.  Az elnök feladata és hatásköre:

képviseli az Egyesületet;

– az Egyesület tevékenységének irányítása;

– a közgyűlés összehívása;

– a közgyűlés és az elnökség döntései végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

– kapcsolattartás más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;

– összehívja és vezeti az elnökség üléseit;

– irányítja az ügyintéző apparátust és az Egyesület gazdálkodását;

– utalványozási jogot gyakorol;

– gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett.

 4. Az Egyesület alelnöke

Az elnököt távollétében az alelnök helyettesíti. Helyettesítés esetén az alelnök gyakorolja az elnök jogait.

  

VI.

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

 

1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet – az ellenőrző bizottság véleményének beszerzését követően – az elnökség fogad el. Az Egyesület gazdálkodásáról szóló jelentést a gazdasági felelős készíti el, s azt – az ellenőrző bizottság véleményének beszerzését követően – az Elnökség fogadja el.

 2.  Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak, amelyet a közgyűlés állapít meg,

– természetes és jogi személyek támogatásai,

– az Egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységéből származó bevételei,

– a rendezvények bevételei,

– egyéb bevételek.

 3.  Az Egyesület a bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
 Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

 4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

 5.   Az Egyesület pénzeszközeit bankszámlán kezeli.

 

 VII.

Az Egyesület megszűnése

 

1. Az Egyesület megszűnik:

– ha a közgyűlés kimondja az Egyesület feloszlását,

– ha feloszlatják,

– ha más szervezettel egyesül,

– ha az Egyesület szétválik,

– ha megszűnését megállapítják.

 Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az Egyesület volt ügyintéző szerve, az elnökség jár el. 20. §  Az Egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

  


VIII.

Vegyes és záró rendelkezések

 

1. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

 2. Az Egyesület Alapszabályának szövegét az egyesület alapítói – akik alapításkor a közgyűlés jogkörében járnak el,– az alulírott napon elfogadták.

 

Kelt: Budapesten, 2006. december 17. napján

 

 

Designed by Free Joomla Templates