Alapvető Egyesület

Mi is az a kötelező önkéntes munka

 

 

Mi a közösségi szolgálat?

2016-tól az érettségi vizsgára jelentkezés előfeltétele lesz, hogy minden diák 50 óra közösségi szolgálatot végezzen középiskolai tanulmányai során. (Törvényi háttér: l. lent.) A közösségi szolgálat olyan tevékenység, melyet a diákok értékeik mentén választanak, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végeznek, azzal a helyi közösség érdekeit szolgálják, és mellyel saját személyiségüket, különféle készségeiket fejlesztik. Közösségi szolgálatot sokféle motivációból végezhet valaki: hogy megismerjen egy foglalkozást, hogy mások érdekeit szolgálja, közösséghez tartozzon, hogy elérjen egy fontos célt, például a környezet szépülését, hogy bizonyos tulajdonságainak fejlődését elősegítse, hogy hasznos módon töltse az idejét, bajba jutottakon segítsen, védje a környezetet vagy gyakorlatot szerezzen egy számára fontos területen.

A közösségi szolgálat végzése során az egyén nem csak a helyi közösség javát szolgálja, megold egy társadalmi, környezeti stb. problémát és ezzel értéket teremt, hanem egyúttal együttműködő készsége, empátiája, kreativitása, felelősségvállalása, projektismerete is fejlődik.

Számos tulajdonság, a későbbi munkavállaláshoz szükséges készség igazán a gyakorlatban tud fejlődni, valódi élethelyzetekben, a tevékeny munka során. A közösségi szolgálat egy olyan gyakorlati terep, ahol az iskolában elsajátított számos elméleti ismeret és tanulási teljesítmény mellett az életvezetési készségek is fejlődhetnek, a gyerekek tapasztalatot szerezhetnek különféle szervezetek működésével, munkakörökkel, társadalmi problémákkal kapcsolatban, és kipróbálhatják magukat aktív, cselekvő, szolgálatot teljesítő egyénekként is.

 

Fontos információ az érettségizők számára: 2016. január 1-je után csak olyan tanuló bocsátható érettségi vizsgára, aki teljesítette a jogszabályban előírt 50 óra közösségi szolgálatot. Ennek megfelelően az idei évben középfokú tanulmányaikat megkezdőket MÁR ÉRINTI a jogszabályváltozás.

A kötelezően alkalmazandó jogszabály A köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat), valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

 

Hogyan válasszunk közösségi szolgálati projektet?

Mindenképpen olyan foglalkozást érdemes választani, amely valamilyen módon kapcsolódik a személyes érdeklődéshez és értékrendhez. Fontos azt figyelembe venni, hogy a közösségi szolgálat is munka, idő- és energia befeketetést igényel, és a vállalt feladatot jó minőségben, időben, megfelelően kell elvégezni. A közösségi szolgálat 50 órájának teljesítéséhez 3 év áll a diákok rendelkezésére, érdemes (ill. a törvény szerint ajánlott) ez alatt az idő alatt többféle típusú tevékenységet is végezni: minél több helyzetben vesz részt a diák, annál többféle készséget sajátíthat el a közösségi szolgálatok során. Minden egyes elvállalt feladatnál azonban elengedhetetlenül fontos, hogy az illeszkedjen a diák egyéniségéhez, és a feladat értelme, célja, az azzal létrehozott érték világos legyen a diák előtt, és szeresse az adott feladatot.

 

Praktikus tudnivalók

Iskolákban a közösségi szolgálat szervezését a tanév elején megkezdtük. Az egyre bővülő projektlistát honlapunkon tudják nyomon követni a diákok és a szülők. Az alábbiakban a törvény által előírt feltételeket és szabályokat gyűjtöttük egybe, kiemelve a legfontosabbakat.

Közösségi szolgálati projekt olyan intézménnyel jöhet létre, amellyel az iskola együttműködési megállapodást köt. Minden egyes projektnek az iskolában van egy projektfelelőse, a honlapon kívül a diákok tőle szerezhetnek bővebb információt az adott projektről.

Az egyes projektekre a jelentkezési lap kitöltésével és a szülő beleegyezésével lehet jelentkezni.

A közösségi szolgálatról ún. naplót kell vezetni. Minden egyes alkalommal, amikor a diák közösségi szolgálatot végez, ebben a naplóban rögzíteni kell a projekt nevét, időpontját, a végzett munka időtartamát, a munka tartalmát, és az adott felelősnek (vagy az iskola, vagy a fogadó intézmény munkatársa) az aláírását igazolásképpen.

Az iskolában az osztályfőnök tartja nyilván a naplóban az elvégzett közösségi szolgálatok óraszámát, év végén a bizonyítványba ezt is bevezeti. Ő méri fel az igényeket és vezeti a projektekre jelentkezéseket, illetve adott esetben részt vesz egy-egy projektben is.

Projekttől függően a fogadó intézmény, az iskola munkatársai vagy a szülő kíséri a diákot a közösségi szolgálat helyére, illetve hozza el a gyerekeket.

Egy alkalom időtartama 60-180 perc.

Az alkalmak gyakorisága projekttől függően változó (heti, havi). Minden projekt előtt a diákok felkészítést kapnak, a projekt végeztével pedig feldolgozzák a tanulságokat a fogadó intézmény vagy az osztályfőnök segítségével. Egy tanévben kb. 15 óra közösségi szolgálatot érdemes elvégezni, a projektek hossza nagyjából ehhez igazodik, de természetesen feladattól függően változó.

 

Törvényi háttér

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az önkéntesség kérdéséről így rendelkezik:

„6.§

Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát.

97.§

Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.

4.§

Értelmező rendelkezések

14. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”

 

Ennek kiegészítése képpen az alábbi rendelet szabályozza a közösségi szolgálat végrehajtásának feltételeit és szabályait:

20/2012(VIII:31.) EMMI rendelet

45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések

133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.

 

(2) A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,

b) a szociális és jótékonysági,

c) az oktatási,

d) a kulturális és közösségi,

e) a környezet- és természetvédelem,

f) a katasztrófavédelmi,

g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység.

(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.

(4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.

(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.

(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,

b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,

d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

 

 

forrás: http://www.budai-rfg.sulinet.hu/

Designed by Free Joomla Templates